Történetünk

Okolicsányi József: A nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája
Őrállók - A Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete gyülekezeteinek története


 

Okolicsányi József: A nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája

Serach, Zirak, Szirágh néven találjuk a régi forrásművekben. Bél Mátyás szerint egykor a Jeruzsálemi Szent Jézus rend tulajdonát képezte. 1453-ban a rend perjele, Szent Györgyi Tamás gróf Vid fiának, Mehoray másképp Mohoray Jánosnak adományozta Szirákot évenként fizetendő egy hordó borért és egy szekér búzáért, azon esetben pedig, ha ezt nem teszi, tartozik a rend bandériumának két lovat adni, ha a generális rend zászlója alatt hadba vonul. Valenytinyi János helybeli papnak 1835. évi feljegyzése szerint Mohoray leszármazottja a Horváthy nemzetség, mely a falu felét most is - 1835-ben - bírja. Egy másik feljegyzés szerint, Serach oly elhagyatott hely, hogy árnyékát sem találod ahazai földrajzban. Ezzel szemben Nógrád vármegye monográfiájában olvassuk, hogy a "lovagrendnek legjelentékenyebb rendháza volt szirák, mely már 1219-ben fennállott. Pray György is megemlékezik róla, midőn a Szent János rend 26 kolostorát felsorolja s a 10-dik helyen Zirák kolostorát említi."

Szirák eredetileg nagyobb magyar-tót falu volt. Később magyarok foglalták el s bírták, míg a törökök, tatárok ki nem űzték őket, amikor pusztán maradt az egész község. Ekkor telepedtek le a vármegye felső részéből és Zólyomból tótajkúak, kiknek emlékét őrzik a most is élő Sztrhárszky, Ribárszky, Cselovszky, Mladoniczky családnevek.

Valenytinyi feljegyzése szerint a község hajdan erősséggel volt körülvéve, mely telve volt rablókkal, minek emlékét máig őrzi a Lopóvölgy dűlő.

Az egyház igen régi, s nem csalódunk talán, ha a reformáció korába tesszük keletkezését. Mocsáry után felemlítjük, mint legrégibb adatot, hogy "1540-ben Evangélikusok voltak az itten élők."

Egy századdal későbbről, 1647-ből való a legközelebbi híradás az eklézsia múltjából. Ezen esztendőben Pirole Márton predajnensis elhagyja a sziráki egyházat s a nagyhonti esperességnek tesz írásbeli fogadalmat a jegyzőkönyvbe sajátkezű bejegyzésével, mint odatartozó pap. világos tehát, hogy Szirák 1647 előtt már anyaegyház volt. Ki volt az utóda Pirole Mártonnak, nem tudjuk, de nem sokára, vagyis 1658-ban Crit vagy Chut Jánost vezették be s a többiek ily sorban következtek utána:
1659. Mihók János. Sziráki születésű. Testévérnek unokái Szirákon éltek még 1774-ben is.
Hrdina János.
Sincellius vagy Snicelius János.
1691. Petrmann Mihály.
Bartholomaeides János.
1705. Martini Sámuel. Hajnal János feljegyzése szerint ideiglenes pap következett, kinek neve ismeretlen.
1708. Michaelises János, ki 1709-ben Kőszegre távozott.
1712-1732. Turdelius-Drosdik Sámuel. 20 évig szolgálta egyházát egészen bekövetkezett haláláig. Az anyakönyveket igen szép tollrajzokkal díszítette.
1732-1755. Glosius dániel. Assessor, esperes, megválasztott szuperintendens, de beiktatása előtt elhalálozott. 1753-ból van egy levele az acsai levéltárban, melyben tanácsot kér Prónay gábortól, mit tegyen, miután eltiltották leányegyházai gondozásától.
1755-1756. Gazsur Sámuel. Egy év múlva Marótra távozott, hol 1762-ben halt meg. Jóslási tehetséggel volt megáldva.
1756-1762. Coroni Mihály. A pribeli egyházból hívták el s haláláig Szirákon volt.
1762-1768. Urbányi Márton. Mint jénai akadémikust hívták meg. Meghalt Szirákon.
1768. Hajnal János. Előbb szentpéteri prédikátor volt. 1796-ban öregsége miatt nyugalomba helyezték a kegyurak. Meghalt 1799-ben s az egyház költségén eltemettette 76 éves korában Horváthy János felügyelő.
1796-1815. Nemes Kolozsváry István. Tanulmányait haza gimnáziumokban és Wittenbergben végezte. Prédikált anyanyelvén magyarul, tótul és németül. Bánkról hívta meg Horváthy János felügyelő. 1815-ben a vanyarci egyházba távozott. Ez időben indult meg a gyűjtés toronyóra létesítésére. 1825-ben határozta el az egyházgyűlés, hogy minden szüretkor bort adakozzanak a toronyóra alapra.
1815-1852. Valenytinyi János, előbb radványi pap. Egyházkerületi jegyző, 6 évig alesperes, 1834-től 9 éven át főesperes volt. Szeberényivel szemben szuperintendensnek jelölték.
1852-1865. Velenyinyi János, előjének fia és 1846 óta káplánja.
1865-1909. Wladár Miksa, azelőtt bényei pap. Főjegyzői, alesperesi, főesperesi hivatalokat viselt. 1905-ben ünnepelte 50 éves papi jubileumát. 1909-ben nyugalomba vonult.
1910. Belicza András. Ráhóról hívta meg az egyház.

Az egyházfelügyelők névsora.
1766-1769. Karpe Mihály.
1769-1782. Róth Tamás.
1782. Karpe Mihály bágyoni lakos. Talán királyi mérnök volt, mert megválasztásánál kiemeli a jegyőkönyv, hogy a mathesisben nagy jártassága van s így elvállalja a templomépítésre való felügyeletet, miután a kamarai munkákban kevesebb dolga lesz.
1798-1816. Horváthy János kapitány.
1816. Tattay Imre. Meghalt 1819-ben.
1820. Platthy Péter.
1830-1846. Szontagh István.
1846-1849. Szontagh Ferenc, elődjének fia.
1849-1852. Hubay Pál, lemondott a felügyelőségről, miután Putnokra tette át a lakását.
1852. Gróf Teleki Józsefet választják felügyelővé, ki elfogadja ugyan, de tekintettel hanyatló korára, segítőtársat kér maga mellé, megválasztják tehát másodfelügyelővé.
1852. Dömök József.
1855. Dessewffy Jóbot választották főfelügyelőnek, ki vagy el sem fogadta a tisztséget, vagy csak rövid ideig viselhette azt, mert 1856-ban már Bozó Pál főfelügyelő és Dömök József másodfelügyelő is lemond állásáról.
1856. Veres Gyula főfelügyelő, kinek lemondása után ismét Bozó Pál volt a felügyelő egészen 1865-ig, amikor utódául válaszották 1865-1868. Szontagh Tivadart.
1875-ben gród Degenfeld Lajost válaszották felügyelővé. 1915-ben az egyház 40 éves felügyeői jubileumát ünnepelte. Érdemekben dús felügyelője ma is az eklézsiának. Másodfelügyelő Gróf Degenfeld Miklós.

Szirák tanítói közül a következőket találtuk feljegyezve a régi iratokban.
1709. Apostoli András.
1712. Chovan Márton.
1715. Burjan Dániel, Aszódra távozott. Stekel, rövidiő múlva szintén Aszódra távozott.
1720. Stephanides Mátyás. Iszákos volt. Bérre távozott. Nogel. Rövid idő múlva elhalt.
1730. Rowan János, Acsára hívták el.
1744. Chovan János. Cinkotára távozott.
1744. Eger András. 1746-ban lemondott s az uradalomnál gazdatiszt lett.
1746. Eger Gábor, az előbbinek az öccse. Maghalt 1779-ben.
1779-1827. Turcsányi Márton. 47 évig volt tanító.
1828. Bernáth András. 1 és 1/2 évig tanítóskodott.
1829 vagy 1830. Eger Pál. Előbb Csőváron volt. A feljegyzés szerint hihetetlen mennyiségű bort volt képes elfogyasztani. A nógrádi leányegyházba távozott.
1837. Kuczelnik József. Újfaluból hozták, 1852-ben Szügybe ment.
1853. Paulinyi János. Szügyből jött. Talán Kuczelnikkal cseréltek.
1857-1860. Krsák Pál. Szintén Szügyből hívták el. kecskemétre távozott.
1861-1865. Zenészi József.
1865-1870. Simkovics Endre.
1872. Kuzmányi György. 1897-ben az iskolát átvette az állam s Kuzmányi állami iskolaigazgató volt egészen 1914-ig, mikor is nyugalomba vonult. Kántori teendőit 1914-ig teljesítette.
1870-ben az egyház magyar iskolát létesített, melynek vezetője Sárkány Dezső káplán volt. Utóda 1875. Gyurkovics Gyula, ki 1875-ig vezette az iskolát.
1875-ben már az alsóbb osztályok tannyelve is magyar volt s ekkor válaszották Sztacho Józsefet második tanítónak ki nevét Sólyomra változtatta s ki az egyházat 1897-ig, az államosításig szolgálta.

Glos Dániellel kezdődőleg a prédikátorok az anyakönyv végső lapjain krónikás sorrendben jegyzik fel az eseményeket. Inkább, mint kortani érdekességüket, idézünk belőle néhányat.

1737-ben a régi teplomot új padokkal látják el a Róth Ádám által ajándékozott 50 és a Battik Erzsébet által adott 20 darab deszka felhasználásával. Fizettek a molnárnak 7 forintot és 1 máriást.

ugyanezen évben készített Bobcsek András sziráki molnár az új orgonához új kórust és a toronyba új lépcsőket. Kapott munkájáért 4 forint 40 garast. Az orgona ára 75 forint volt, mely összeghez adott Géczy Anna 20 forintot. Milian János bágyoni lakos 20 forintot s a helybeli gazdák tehetségük szerint.

1774-ben meghalt Róth Ádám az egyház patrónusa. Eltemették a Hajnicában levő sírboltba.

1770. Új tövissel bekerítették a paplak kertjét. A tövist Sréter Pál ajándékozta. Idézve van egy helyen a helytartótanács rendelete, mely szerint az egyhéznak évenként 45 ünnepet kell megünnepelnie.

Hajnal János feljegyzése szerint a templom régi, nagyobbára kockakövekből épült. Beosztásából azt következteti, hogy építői görögkeletiek voltak, s szerinte az oltár fa gyertyatartói is görög régiségre vallanak. Mindez Hajnal feltevése és kevés benne a valószínűség.

Egy, a paplakon 1769-ben megtartott egyházi gyűlés lefolyásáról a következőket olvassuk. Jelen voltak: Róth Tamás inspector, Horváthy József, Horváthy Mihály, Platthy Farkas, Karpe Mihály, ki ezen a gyűlésen mondott le felügyelőségéről. Jelen voltak még a nép kiküldöttei Szirákról, Dengelegről és Bágyonból, valamint az egyházfik és bírák.

Megvizsgálták az egyházi számadásokat s a pénztárt átvette Karpetól az új felügyelő Róth Tamás.

Határozták, hogy minden évben hívjon össze a felügyelő egyházi gyűlést, melyen a számadások megvizsgáltassanak.

A kihágók, éjszakázók, gonoszok gyűlés elé idézendők és megbüntetendők. A sok községbeli tolvajok miatt télen este 9 órakor, nyáron pedig 10 órakor harangozzanak s a harangszó után senkinek sem szabad az utcán csatangolni. A családfők házuk népét különség nélkül otthon tartsát. Külnösen a kocsmákban a harangozás után senki sem tartózkodjék. A község elöljárósága két őrt tartson, kik a harangszó után kóborlókat a bírósághoz vigyék, hogy méltó büntetésüket elvegyék. Ezen intézkedést megerősítették évről évre, még 1778-ban is. Miután ezentúl nem tartoznak a katolikus ünnepeket megtartani, ily napokon röviden elvégeztetvén a reggeli istentisztelet, mindenkinek szabad dolgoznia. A szentgyörgynapi offertoriumot átteszik Szentháromság vasárnapjára, a szentmihálynapit pedig advent első vasárnapjára.

Mint más helyeken, itt is megnehezítették a leányegyházak lelki gondozását. Erre vall a helytartótanács 1780. évi rendelete, mely válasz Sziárk fíliáinak: Gede, Kürt, Bágyon, Dengeleg és Erdőtarcsának kérelmére, melyben meghagyatik, hogy a palástdíjat ezentúl is fizessék a plébánosnak, de nem többet, mint a katolikusok fizetnek.

A templom kicsinek bizonyult a hívek befogadására, de talán rozzant állapotban is volt. 1779-ben teht felségkérvényt nyújtottak be új és nagyobb temélom építhetéséért. A templomépítés érdekes adatait az egyház okmányai alapján közöljük a következőkben. ócsai Balogh Péte egyetemes felügyelő, kisbágyoni birtokos és így a sziráki egyház tagja erkölcsileg és anyagilag hathatósan támogatta a templomépítési mozgalmat s talán neki lehet nagy része abban, hogy az építési engedély elég rövid idő alatt, minegy három év alatt, megérkezett. Tevékenységére fénye világot vet Róth Tamásho saját kezűleg írott következő levele.
"Tekintetes Ur Kiváltképpen való Nagy Jó Uram! Sziráki Templomunk iránt fel tett instantiánkat én eddig nem akartam bé adni, még a mostani háborúságos idők békességre nem hajlottak. Ez iránt a mult holnapban nagy reménség nyujtatván, felküldöttem én azt Bécsben: az 12 Császár Aranyakkal együtt, a melyeket Ágens Drozdik ur számára a Tettes Urtól kezemhez vettem vólt. Most már tegnapi napon vett Leveléből Drozdik urnak, értem, hogy a Felséges Cancellária parancsolattya a Felséges consiliumra még 30-a Martis lement, de onnan eddig sem jött a Vármegyére semmi. Remélem azonban, hogy rövid nap alatt el jő s mi Isten segítségével el érjök czélonkat. Nagyobb bizonyságnak okáért Drozdik Urnak a sziráky Templom iránt szóló Levele czikkelyét ide rekesztem. Nincsen egyéb hátra, hanem hogy az felépítésnek mogyáról, a templom formájáról, és az építésre megkívántató kölcségekről gondokozonk. Mert ha vagy az megtapasztaltatnék hogy az öszve téendő Summa kevés a munka végben vitelire, és így idő jártával a szegény emberek pénzére is előre látnák a szükséget, akár pedig azt vennék észre, hogy az illyetén Sommában szegény ember pénze is hever, a nagykürtösi, s több Ecclesiák példájából nem engednék Nagyobbítását egyházoknak. Remélem azonban, hogy az Isten Minyájonkat felbuzdít arra, hogy telhető Modokkal igyekezzünk Dicsőségének elő mozdítására. Többire kegyességében alandó tisztelttel maradok. Tekintets Ur az Urnak alázatos szolgája. Balogh Péter mp. Bágyon 29 Apr. 1779."

Az adakozások szépen meginduoltak még ugyanazon évben. Az első adakozók között a következő neveket találjuk:
Róth Tamás 500 forint.
Karpe Mihály 100 forint.
Balogh Péter 200 forint.
Horváthy Mihály 30 forint.
Gáspár János 17 forint.
Ifjabb Horváthy János 40 forint.
Gedey László 50 forint.
Okolicsányi Borála 200 forint.
Gyura Gábor 4 forint.
Bucsányi Dorottya a Samu szakács felesége 10 forint.
Hellenbach Polexina 30 forint.
Draveczky Klára 10 forint.
Taty Sámuel 30 forint.
Berczeli Krisztina 10 forint.
Platthy Farkas 12 forint.
Plachy Sámuel Horváthy Jánossal, Taty Lászlóné örökösei 30 forint.
Urban István kiérdemült gazdatiszt 12 forint.
Valent András Bajánszky generális gazdatisztje 8 forint.
Bende András Róth Tamás uradalmi gazdatisztje 4 forint.
Darvas 20 forint.
Kubinyi Éva özvegy 10 forint.
Dacso Apollónia 100 forint.
Összesen: 1427 forint.

Ugyanezen év októberében megjelent a vármegye küldöttsége, mely hivatva volt elbírálni a temélomépítés ügyét. Ennek tagjai voltak: Rohács András váci kanonok és hatvani kerületi esperes, Sréter Mihály Nógrád vármegyei táblabíró és Hegyessy Jószef Nógrád vármegyei szolgabíró. Ez a küldöttség beigazolva látta hogy az 1312 egyháztag a templomban el nem fér s istentiszteletkor kénytelen a templom körül a mezőn tartózkodni. Róth Tamás készpénzben és kötelezvényekben bemutatott 2252 forint 46 krajcárt, mint a földesurak adtak össze és így az adózó nép nem lesz megterhelve. Szirákhoz a legközelebbi templom 3/4 órányira van Béren, de a leányegyházakhoz, Bágyon és Dengeleghez Bér már 6/4 óra távolságra van.

Dacára Balogh Péter hatható sbefolyásának, a folyamodvány beadásától az építési engedély megérkezéséig mégis több mint 3 esztendő telt el, de végre még is megérkezett 1782-ben.

Ezután a sziráki kastélyban egymást érték a templomépítési tanácskozások. Róth Tamás elhaltával a pénztár ennek özvegyénél "Vattay Borbála Nagyasszony ő kegyelménél" maradt, miután az építkezéshez netalán hiányzó összeg fedezését magára vállalta. gondoskodnak az építési anyagok beszerzéséről. A szükséges követ még a tél folyamán meghordták, hogy tavasszal a kőművesek munkába állhassanak. Téglát helyben égetnek, meszet Mátraszőlősön, épületfát Árvában vagy Liptóban szereznek, leúsztatják Vácig s onnan szekereken fuvarozzák Szirákra, a vasat pedig Gömörből, valószínűleg Csetnekről hozzák. Karpe Mihály felügyelő vezeti a munkát, de Urban másképp Urbányi István nyugalmazott gazdatisztet, ugyanis a templom mellett lakok 50 forint évi fizetéssel megbízzák a közvetlen felügyelettel s a mindenkor nyugta ellenében történő fizetések teljesítésével. Az egyházhívek minden fuvart és gylog napszámot szívesen magokra vállalnak s ezek rendben tartására Farók Sámuelt választják meg felügyelőnek.

1782-ben tette le ünnepélyesen az új templom alapkövét Róth Tamásné Vattay borbála. Az alapok ásása közben egy jól táplált barát mellszobrát találták és az új templom keleti sarkán befalazták, mely máig is látható. Lehet, hogy a szobortöredék még a János vitézek korából maradt ránk.

1784-ben elhalálozott Róth Tamásné Vattay Borbála, de a templomépítés munkája megszakítás nélkül folyt, mert a jótékonyság gyakorlásában ki nem fáradó leánya Róth Johanna gróf Teleki Józsefné szülei megkezdett művét folytatta, még be nem fejezte.

Nemcsak Istennek épített díszes házat Teleki-Róth Johanna. Önmagának és családjának örök nyughelyéről is gondoskodott. Ott áll az egyszerű komor sírbolt a templomtól mintegy 300 méternyire, melyen hiába keresünk külső díszt, de a nyugvóhely felé emelt kápolnában, az oltárszerű fekete márványlapon ott ragyog a gyermeki szeretet egyszerű, de megragadó megnyilatkozása, ott ég azon a mély vallásosság szent tüze, mely egész életén át hevítette kebelét. A felírás a következő:

Állj meg itt utazó, s szökj meg jó előre
Léted fő czéljához, tekintvén e kőre.
Itt nyugszik mig felkél, Vattay Borbála,
Az élet urának serkentő szavára,
A kit kegyes, jámbor a csendes természete,
A jót mérni tudók jókkal becsültete.
Jó magyar asszony volt, s más népektől nem kért
Költsön czifra vétket, és jó erkölcsinkért.
Ezerhétszáz nyolczvan négynek folyásában.
Tizenhetedik nap volt Mindszent havában.
Midőn holta után Róth Tamás férjének
Huszonyolcz hónappal, lőn vége életének.
Ezen kősír által fen hagyni kívánja.
Jó emlékezetét Johanna leánya.
Ki mint Gróf Teleki József élte párja.
Ide legelőször édes anyját zárja.
Zárja, de korántsem zárja azt egészen.
Nem vévén a halál erőt a főbb részen.
Ezt tarsd meg utazó, s hogy örökké jól élj!
Nem a halálodtól, hanem a bűnödtől félj!

A templomépítés befejezést nyert 1788-ban s a 19 öl magas toronyra ifjabb gróf Teleki József, ennek unokatestvére, szintén gróf Teleki József és gróf Wartensleben Ferdinánd jelenlétében elhelyezték a csúcs éket.

A következő, 1789-dik évben gróf Teleki József és felesége Róth Johanna költésén felépült a mostani paplak melléképületeivel együtt. Ugyanezen kegyurak építették fel saját kölségükön az akkori iskolaházat is.

Gondoskodott az egyház papjai és tanítói özvegyeiről is, mint ez az 1798-dik évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvasható, amennyiben esetenként lakást adott az özvegynek.

Végrendeletében is megemlékezik Teleki-Róth Johanna Szirákról. Az egyháznak 2000, az iskolának pedig 1000 forintot hagyományozott és elrendelte, hogy a temetésén a papok, egyik magyarul, másik a nép számára tótul, Pál apostol ezen szavai alapján tartsanak beszédet: Jó harcot harcoltam, a hitet megtartottam.

Az 1798-i egyházlátogatási jegyzőkönyvből kiemeljük a következőket. A pap jövedelme:
Két kis kertből 2 forint.
Rétből 3 forint.
Káposztaföld 1 forint 30 krajcár.
Taárka földből 1 forint 30 krajcár.
6 szekér széna a rétről é18 forint 20 krajcár.
Szántóföldekből 36 mérő 45 karjcárjával 23 forint 40 krajcár.
Két szőlőből 17 urna bor 17 forint.
Párbér 100 mérő 75 forint.
Palástdíj, adományok 98 forint 70 krajcár.
16 öl fa 16 forint.
Kakasok 1 forint 48 krajcár.
Dengelegen vetésből 20 forint 15 krajcár.
Réti jövedelem 21 forint.
70 párbér 52 forint 30 krajcár.
Bágyonban vetésből 6 forint 26 krajcár.
Párbér 15 forint.
A többi filia 7 forint 30 krajcár.
Összesen: 394 forint 20 krajcár.

Az iskoláról ezeket olvassuk: Van 65 tanuló. Tanulnak olvasást, írást, kátét, fejszámolást, számjegyek ismeretét, fizikából a meterorok, eső, hó, jégeső, tűz, dörgés, villámlásról és innen vezetik az ifjúságot Isten ismeretére, fenségére, bölcsességére, jóságára. Tanultak még szépírást, állattant és egészségtant. A tankönyvek tót nyelvűek, csupán egy német a Volksbuch és egy magyar, a gyermekek physikájok tesznek kivételt.

Nyári nvasárnapokon is iskoláznak a gyermekek, hogy el ne feledjék, mit télen tanultak. Különben az iskolakerülés ezelőtt 120 évvel is divatban lehetett, mert a szülők komolyan intetnek, hogy járassák iskolába gyermekeiket.

A XIX. század első felében is szigorú egyházi fegyelem tartotta féken a szirákiakat. 1825-ben az egyház gondnoka és a község bírája Haluska Mártont kirendelték vácra deszkáért az egyház számára. Haluska nem engedelmeskedett s az Istent káromolta. ezen bűnéért az egyházi közgyűlés 12 botütés elszenvedésére ítélte, tekintettel azon ifjú korára s azon körülményre, hogy hibáját a gyűlés előtt beismerte s a felsőségnek ezentúl engedelmességet ígért, büntetését leszállították 6 váltóforint bírság lefizetésére. Az 1825-i gyűlés elismeri, hogy az egyház gondnoka, ki Majdán György vagy Knoska Márton lehetett, megérdemel egy pár csizmát s ennek az egyhái péntzár terhére leendő megvételét elrendeli.

1854-ben, a templomban garázdálkodó ifjúság megfékezésére őröket válaszottak, mégpedig a karzatra Madaj Andrást, a templomba borgulya Mihályt és őket minden egyházi mukától felmentették.

1832-ben Tokár András, Dömök János juhásza, a templomtetőn ülő galambokra lövöldözött s a tetőt felgyújtotta. Ezért tokár megbűnhődött ugyan, mert a vármegye félévi börtönre s kétszerre elszenvedő 60 botütésre ítélte, de ezzel az eklézsia kára nem térült meg s újabb tetemes gondokkal kellett megküzdenie, mert nemcsak a templom és toronytető hamvadt el, de a három harang is elolvadt s az ideiglenes helyreállítása közel 4000 forintba került.

Az 1838-dig évi Szeberényi-féle egyházlátogatás jegyzőkönyvében újabb figyelemre méltó adatokat nem találunk. A papi jövedelem felsorolásánál olvassuk, hogy az utálatos sátoros ünnep 4 colledaból mintegy 57 forint folyik be.

Alig készült el a leégett templom teljes helyreállítása, 1852-ben leégett az iskola melléképületeivel. Újra kezdődtek a gyűjtések, mert az egyház pénztára üres volt. A helybeli pap adott 180 kéve zsúpot, Dömök elek 26-tot, Veres Pál 12 váltóforint 30 krajcárt és 15 csomó zsúpot, Dessewffy Ottó 25 váltóforintot és gróf Teleki József szintén 25 váltóforintot.

Megvalósult végre ugyanezen évben az egyház rég óhajtott kívánsága, hogy a jegyzőség a tanítóságtól elválasztassék. miután a tanító jövedelme ezáltal 400 forinttal csökkent, a nép 14 akó borral emeli fizetését és beleegyezését kéri a földesuraknak, hogy a község haszonbéri jövedelméből 50 pengő forint szintén a tanító fizetéséhez csatoltassék és a malomból a tanítónak eddig is járt néhány kila gabona, egészítessék ki 10 kilára.

A császári nyílt parancs el nem fogadása miatt országszerte megindult zaklatások Szirákot sem kerülték el. Liebesberg sziárki járási szolgabíró 1860. augusztus 14-én kelt levelében felhívja a helybeli papot, hogy a mai napra határozott egyházi gyűlést okvetlenül tartsa meg, mert úgy értesült, hogy azt vonakodnak megtartani, ellenesetben annak megtartására minden kényszereszközt fel fog használni.

Megtartották-e a gyűlést nem tudjuk, d etény az, hogy a sziráki egyház a pátenst nem fogadta el, s annak értelmében nem rendezkedett be.

A birodalmi kölcsön miatt is felhívást kapott Valentinyi, hogy ne csak a népet serkentse a részvételre, hanem ő maga is jó példával járjon elől.

Az egykor hatalmas eklézsiának, melyhez Vanyarc, Bér, Dengeleg is tartozott, ezek összes leányegyházaival és szórványaival, napjainkban egyedüli leányegyháza

1, Kisbágyon. Hajdani hatalmas és hitbuzgó földesura ócsai Balogh Péter volt. 1766-ban Járossy János dekánul sés Kellisch Sámuel adjunktus melentik, hogy a leányegyház jövedelme csekély, a 4 offertórium egyenként 8 krajcárt jövedelmez. A kiadásokat szirák anyaegyház fedezi.

Mindenből a lutheránus szegénység tükröződik vissza. Az anyaegyház leváltárában olvasható a bágyoni hívek panasza. Elmondják, hogy a papi földet nem művelhetik, mert mindnyájan zsellérek és cselédek, igájuk nincsen. Mit határozott az anyaegyház, nem tudjuk, de tény az, hogy a bágyoni földet a pap most is maga műveli.

2, Bágyon. Az 1798-i egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Bágyon lélekszáma 197 volt. Preceptora Scultéti János 53 éves iparos volt. Tanulók száma 7. Több lenne, ha tanításra alkalmasabb tanítójuk volna. Jövedelme: kertből 2 forint, gabonából 16 mérő után 12 forint 10 krajcár, párbér után 7 forint 30 krajcár, tandíj 2 forint 6 krajcár, 3 kantációból 3 forint 30 krajcár, ostyából 2 forint, fahasábokból 11 forint 30 krajcár. Összesen: 30 forint 36 krajcár.

1848-ban 132 fő volt a hívek száma. Tanító volt Csepelya János zsellér. Iskolája 40 év óta romokban hever s az elszegényedett zsellérek nem képesek új iskolát építeni. A tanító saját zsellérházában lakik. Istentiszteletet Géczy Péter házában tartanak. 2 hold földjét a tanító maga műveli, egyéb jövedelme alig tesz néhány váltóforintot. A tanulók száma 8-10 fő.

Dr. Pacséri népoktatási történetében így emlékezik meg az iskoláról. 1712-ben már volt tanítója. 1750 körül Balogh Péter volt a pártfogója. Az iskola régen igen kis épületben volt elhelyezve, egy szobából állott, mely a tanító lakását is képezte. A jelenlegi iskola (1900-ban) 1872-ben épült. nevezetetsebb tanítója nem volt, bár eddig mintegy 15-en működtek az iskolánál, de oklevele egynek sem volt. A tanító fizetése csak a legutóbbi időben javult. Szarvasgedén kapott 1/4 telket, az államtól 187 forint államsegélyt és ötödéves korpótlékot. A tanító nyelv 16 év óta (1900-ban) magyar.

Tanítói közül ismeretesek:
1803. Sculteti János.
1862-1865. Aranyi Károly.
1867-1870. Zathureczky Sámuel.
1872. Simkovics Endre, Szirákról jött s Gyomára távozott.
1906 óta Gaal János, ki a római katolikus tanító hadifogsága alatt mindkét felekezet gyermekeit tanítja.
Bágyon lélekszáma: 93 fő.
A sziráki egyház összes lélekszáma: 1391 fő.
Papja: Belicza András.
Felügyelője: gróf Degenfeld Lajos.
Kántora: Kuzmányi György.


 

Őrállók - A Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete gyülekezeteinek története

 

A gyülekezet múltjából

A gyülekezet gyökerei a reformáció évszázadáig nyúlnak vissza. Az anyakönyveket 1712-ben kezdték írni.

A település magyar lakosság a török időkban teljesen kiveszett. Vagy áldozatai lettek a török kegyetlenkedésnek, vagy elmenekültek Szirákról. A török hódoltság után azonban felvidéki tótok kerültek a visszahúzódott magyarok közé. Az 1715-ben történt összeíráskor hét magyar családot és tizenhét tót családot találtak az összeírók. 1720-ban már csak hat magyar családot írtak össze, és huszonegy tót család szerepel a listán.

Szirák a 18. században a Róth család birtoka volt, 1826 táján azonban már a Teleky családé volt.

A sziráki evangélikus templom 1788-ra lett készen. 1782-ben kezdték el az építkezést. valójában gróf Teleki Józsefné szül. Róth Johanna áldozatkészsége segítette a felépítését. A templom azon a helyen épült, ahol a Jeruzsálemi Szent János-lovagrend 1219-ben épített rendháza volt. ez a rendház ugyan elpusztult a tatárjárás idején, de helyreállították. A rendház a 14. században megszűnt, és az esztergomi János-lovagok birtokába került.

Az első ütember a templomhajó épült fel. Később épült hozzá a torony. Erre mutat a csaknem sivár külső. Egy ideig a templomtér szolgálta a gyülekezetet. Az épület struktúrája arra is mutat, hogy a torony a templomhajó elé épült. Ha pedig a toronysisak díszességét és vonalvezetését nézzük, ugyanerre a következtetésre jutunk.

A sziráki templom kialakítása az olasz kialakítású templomokra emlékeztet. A templomtér háro haránt övvel négy mezőben elhelyezett függőkupola-sátorral van fedve. Ennek a rendszernek az öblösségét továbbvezetik a függélyes falakból kiképzett mély ablakfülkék. A bejárat feletti keskeny oldalon találjuk a karzatot.

A Nógrádi Egyházmegye egyik legrégebbi egyházközségének tartották Szirákot. 1801-ben leánygyülekezete volt Egyházasdengeleg, ahol az evangélikusoknap templomuk, iskolájuk és tanítójuk volt. A másik filia pedig Kisbágyon, ahol iskola volt tanítóval, és itt az iskola volt a gyülekezet istentiszteleti helye is.

Néhány lelkész nevét sikerült megismerni. Glosius Dániel a 18. század közepén volt talán a legismertebb sziárki lelkész, hiszen 1749-1754-ig az egyházmegye esperese volt, majd 1754-1755-ben a bányai egyházkerület püspökévé választották. Kolosváry Istvánról a 19. század forulóján készített egyházmegyei díjlevélgyűjteményből tudunk. 1799-ben bizonyosan Szirákon szolgált. A 19. század elejéről ismert lelkész volt Valentinyi János, aki 1834-1843 között esperese volt az egyházmegyének. A század vége táján Gyurkovics béla volt a gyülekezet lelkésze. Ebben az időben volt segédlelkész Szirákon Velky János (1864-1865-ben), mielőtt aszódi algimnázium tanár lett. A 20. század fordulóján Vladár Miksa lelkészkedett Szirákon, sőt 1897 és 1908 között az egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. 1925-től pedig Révész Aldréd volt a gyülekezet lelkésze, ő 1950-ig szolgált itt.

Azt is megjegyezzük, hogy 1900 táján két vallástanár is tevékenykedett Szirákon: Kuzámányi György és Sólyom József.

Az iskolai életről hiányosak a rendelkezésre álló adataink. Azt más forrásból tudjuk hogy 1715-ben nagy nyomás nehezedett a tanítókra, mert ebben az esztendőben érkezett Aszód filiájába, Hévízgyörkre Steckl András, aki időnként Aszódon orgonált is, valamint Burján Sámuel, akinek lelkészi képesítése volt. Ő 1715-1728 között aszódi tanító volt, majd békéscsabai lelkész lett, de 1744-ben visszakerült lelkészként Aszódra. Burján az egyházmegye esperese is volt egy ideig.

A 20. század fordulóján nem volt a sziráki egyházközségnek evangélikus elemi iskolája, mert a községben csak állami iskola működött.

A különösen figyelemmel kísért időszakban 12 lelkész szolgált Szirákon. Ez a mozgás arra utal, hogy a gyülekezetben nem voltak nyugodt állapotok. Már Tarjáni Gyula arról panaszkodott egy 1951-ben írott levelében, hogy odaérkezésekor nagyon szívesen fogadták a sziárkiak, a látogatását is szívesen vették, de őket magukat nagyon ritkán látta a templomban. Pedig őseik a korábbi századokban, amikor nem volt lelkészük, még Sziárkra jártak istentiszteletre Vanyarcról is, Bérről is. A templomba járás számadata kifejezi a gyülekzeet sorsát is, hiszen az egyházközség lélekszáma, amely 1900-ban 356 fő volt, száz év múlva, 2003-ban 303-ra csökkent, és ebből Szirákon 239 evangélikus él, Kisbágyonban pedig 14. A választói névjegyzék pedig elárulja az egyházfenntartók számát is: 215.

 

A gyülekezet szociológiai háttere

Szirák még az ötvenes években is járási székhely volt. A település összetétele vegyes képet mutat. A földesúri családot kiszolgáló személyzet és a földművelők mellett jelen volt a városban az értelmiség és a zsidóság is. A 20. század kapujában  még 124 izraelita élt Szirákon.

A járási székhely megszűnésekor a központ Pásztóra került. Az értelmiség is igyekezett a központban lakni. A zsidóságot a II. világháború alatt deportálták. Idővel cigányok települtek le Szirákon. A gyönyörű épületekkel rendezett külsőt mutató község csillaga leáldozóban volt. Romlani kezdett külsőleg is. A kellően végig nem gondolt telepítéspolitika következménye az lett, hogy a műemlék jellegű, patinás település épületei egyre inkább veszítettek értékükből. Az utóbbi 10 év még tovább rontott ezen az állapoton.

A gyülekezetet egyre inkább elhagyagolták a sziráki evangélikusok. Emberileg érthető volt a helyzetük, hiszen a helybeli munkalehetőségek egyre távolabb sodorták a dolgozni akarókat az otthonuktól. A diákok Balassagyarmaton, Aszódon, Gyöngyösön vagy Budapesten tanulnak, kollégiumban laknak. Hétvégente vannak csak otthon. Más hatások és az otthon töltött idő rövidsége elvonja őket a gyülekezettől. Az idősebbek öregségük miatt, a fiatalok fiatalságuk miatt nem látogatják a templomot. Sok fiatal nem Szirákon tervezi jövőjét, és az első adandó alkalmat megragadja, hogy elhagyja ősei lakóhelyét.

Szirákon 1200 fő lakik. Ebből 303 evangélikus gyülekezeti tag. A statisztika azt jelzi, hogy a lakosság 40 százaléka evangélikus, de a valóság az, hogy folyamatosan gyarapszik a cigány lakosság, ezzel együtt a katolikusok aránya is. Az iskolában a tanulók 82%-a roma gyerek. Aki "valamit ad magára", az gyerekét más iskolába adja.

Az aszódi általános iskolában is lehet találkozni sziráki gyerekekkel. Ez problémát jelent a hitoktatásban is, mert az evangélikus gyerekek javarésze Vanyarcra jár iskolába.

A templomlátogatottság a többi nógrádi gyülekezthez képest annak mintegy tizedrésze. Szinte minden a templomban történik. A gyülekezet a karácsonyt és a húsvétot tartja templomos ünnepnek. bibliaórák a böjti és adventi időben vannak. Ezeket a parókián tartják.

 

Az egyházközség épületei

A templomot a világháborút követő évtizedekben többször renoválták. 1990-ben nagy renoválási folyamat kezdődött el. Ez 2005-ben fejeződött be. 2001-ben a parókia külső felújításán dolgozatak. Elvégezték a belső festést is. Azonban évek óta nincs lakója a lekészlaknak, mert helyettes lelkészek látják el a szolgálatot, akik az egyházasdengelegi parókián laknak.

 

A jövő lehetősége

Az utóbbi időben a sziráki evangélikusokat gondozó lelkészek úgy látják, hogy alapjaitól kell elkezdeni a gyülekezet építését. Olyan egyházmodellt kell majd kitalálni, amelyben érvényesül a népegyházi keret megtartása mellett az új missziós törekvés is. De ehhez sokkal jobban kell ismerni az eddig megtett utat, a jelenlegi helyzetet, és ki kell tusakodni a lehetőségeket.

Isten tud adni lelki ébredést és megújulást gyülekezetének. Isten megtartó és megújító kegyelméért imádkozva tenni, sokat tenni kell!

 

A Sziráki Evangélikus Egyházközség lelkészei

Tarjáni Gyula 1950-1957
Breuer Oszkár  1957-1975
Bokkon Lajos (helyettes lelkész) 1975-1976
Nagy Ilona 1976-1981
Zaveczki József 1981-1989
Klucsik János 1992
Babka László (helyettes lelkész) 1992-1998
Szmolár Attila (helyettes lelkész) 1998-1999
Tóth Attila (helyettes lelkész) 1999-2003
Bartos Zoltán (helyettes lelkész) 2003-